Részletek Tóth Adél szakdolgozatából:

Füle fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata turisztikai szempontból (2005)

 

Füle földrajzi elhelyezkedése topográfiája

Füle Dunántúlon a Mezőföld északi, a Sárrét déli peremén található. Szalagtelkes település Nyugat-mezőföld északi részén, a község központi belterülete a Kő-hegy délnyugati lábánál fekszik, 173 mtengerszint feletti magasságban. Egész területe a szomszédos Polgárdi határához hasonlóan gyengén felboltozódott pannóniai táblarögből és ókori kőzetekből épült hegységmaradványokból áll. Területén a föltörténi ókor végén, és a föltörténi középkorban kristályos hegyvonulat volt a felszínen, amely az újharmad időszak végén összetöredezve lesüllyedt, s felszínét üledékes tengeri kőzetek fedték el. A tengerfenék a pliocén végén vált ismételten szárazulattá. Az agyagos homokos medenceüledékekből álló pannóniai táblarög kiemelkedése idején a felső pliocénben és az alsó pleisztocénben a Keleti-Bakony vidékéhez csatlakozott, s délkelet felé gyengén lejtősödő felszínét a hegységből leszakadó vizek formálták, a jelenlegi Polgárdihoz hasonló domborzatot a jégkorszak erodáló hatása alakította a mai formára. A kibillent és helyenként lösszel fedett táblarög felszínéből, ókori kőzetekből félig kristályos állórögök (Kőhegy 228 m, Belátóhegy 241 m) emelkednek ki szigetszerűen és adnak élénkebb jelleget a tájnak. A 40-50 mviszonylagos magasságban emelkedő rögöket gyűrődéses és töréses szerkezet jellemzi. (forrás: Fejér Megye Kézikönyve 1997, 503.)

 

Mezőgazdasági területeit túlnyomóan pannóniai agyagon, vagy pannóniai agyagos üledékkel kevert, löszös felszínen kialakult réti csernozjom borítja. Talajtakarójának jelentős része gyengén, illetve közepesen erodált. Egykori zárt erdőállományát ma már csak néhány hektár mesterséges erdő képviseli.

 

A község mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, enyhe telű éghajlatát többnyire derült napfényes időjárás (a felhőzet évi átlaga 52-55%, a napsütés évi összege 2000 óra felett) tartós nyári meleg (július középhőmérséklete 21,0-21,3 °C, nyári félév középhőmérséklete 17,0-17,5  °C) viszonylag enyhe tél ( januári középhőmérséklet -1,5, -1,6 °C) és mérsékelt évi csapadék (560 mm) jellemzi.

 

A kevés csapadék és a nagy párolgás következtében mérsékelten veszteséges (évi vízhiány 75-100 mm) s ez gyér vízhálózatának időszakos jellegében is megmutatkozik. A vízzáró, agyagos kőzetviszonyok miatt a község területe felszín alatti vizekben sem bővelkedik. (forrás: Fejér Megye Kézikönyve 1997, 504.)

 

Füle megközelíthetősége

Közép-Magyarországon, Fejér megye nyugati határán található Füle község. Megközelíteni közúton és vasúton is lehetséges. Közúton Budapest felől az M7 autópályán, vagy a 70-es úton, Székesfehérváron át, Polgárdi letérővel. Budapesttől való távolsága 87 km. Magyarország nyugati kapujától Hegyeshalom felől, a Györ-Veszprém-Siófok útvonalon Balatonakarattya letérővel. Hegyeshalom-Füle távolsága 162 km. Pécs felöl Szekszárd-Cece-Lepsény útvonalon. A távolság 166 km. Az Alföldről érkezve a dunai átkeléshez legcélszerűbb, a dunaföldvári hidat igénybe venni. Így a Dunaföldvár-Seregélyes-Székesfehérvár útvonalon keresztül közelíthetjük meg Fülét. Füle vasúti megállóhellyel rendelkezik így a vonattal történő megközelítése is lehetséges a Budapest-Tapolca fővonalon. A vasútvonal csatlakozási pontjai: Budapest Déli pu., Budapest Kelenföld, Székesfehérvár, Szabadbattyán, Csajág, Tapolca.

 

Infrastruktúra

Villamos energiát 534, vezetékes gázt 286 háztartás fogyaszt. A közüzemi vízvezeték-hálózat 4,2 km, amelyre 386 lakást kapcsoltak be. Közterületi kifolyó 11, db. A közüzemi szennyvízcsatorna teljes kapacitással üzemel 2004 tavasza óta. A községi könyvtár állománya 5 ezer kötetből áll. A község belterületi utjainak majd 100 %-a portól mentesített. Kiskereskedelmi bolt 3 van, ebből 2 élelmiszerüzlet, 1 italbolt. A 100 m3-es víztározó, a Kőhegy tetején található. A településen postahivatal üzemel, telefonhálózat kiépült, 2 db nyilvános telefonfülkével rendelkezik. A vezetékes telefon az utóbbi időben hátérbe szorult a mobiltelefon elterjedése miatt, hiszen mindhárom mobilszolgáltató cég 100%-os vételi lefedettséget biztosít. (forrás: Fejér megye statisztikai évkönyve 2003. 2004, 338-339.)

 

Füle történelme

Füle Fejér megye egyik legrégibb települése. Jelenleg Székesfehérvár város környékéhez tartozik.

 

A község neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. A Fülöp személynév kicsinyítőképzős alakja. Besenyő eredetű település. 1009-ben István király ezt a várkörzetéhez tartozó Úrhidai falut a veszprémi püspökségnek adományozta. Az első írásos említés IV. Béla 1257-ben kelt oklevelében történik, mely átírja és megerősíti Szent István királynak 1009-ben kelt intézkedését, melyben a veszprémi Szent Mihály egyháznak adományozza Fülét (Fyley).

 

1333-ban már plébániás hely. Templomát keresztelő Szent Jánosról nevezték el. A török hódoltság utáni barokk átépítése gótikus nyomokat őriz. A XIV., XV., és XVI. században Nagyfyle, Kisfyle, Szentmárton, Zenthmártonfyle helynevek voltak a későbbi Füle község helyén.

 

 

Füle a megye sok más falvához viszonyítva, viszonylag könnyebben vészelte át a hódoltság korszakát, és mindvégig lakott helység maradt.

 

A török hódoltság idején új jelenség volt a község életében a reformáció elterjedése, és csaknem az egész fülei lakosság a református hitre tért át.

 

A Rákóczy-szabadságharc leverése után a megyében nagy erővel lángolt fel az ellenreformáció. 1749 után a vallási összeütközések Fülén különösen nagy vihart kavartak. A jobbágy-földesúri osztályellentéteket tovább élezte, hogy a földesúr katolikus, a lakosság döntő többsége pedig a református hitet vallotta. 1768-ban a fülei reformátusok kérvényezték, hogy templomot építhessenek, ami aztán 1837 és 1841 között meg is épült.

 

A vallási torzsalkodások a XVIII. században rányomták bélyegüket a népoktatásra is. Fülén már 1848 előtt két népiskola illetve református és katolikus parókia is működött.

 

 

 

1898-ban megnyílt a Börgönd –Battyán -Tapolca vasútvonal. 1900-ban önálló postahivatal kezdte meg működését. A villany bevezetésére a második világháború közötti időszakban került sor.

 

A második világháború eseményei kezdettől fogva sújtották a községet. A hadműveletek szele 1944.december 5-én érte el a falut, hogy azután hónapokon át tartó súlyos harcok színtere legyen. 1945 márciusában felszabadult Füle, de súlyosak voltak az épületkárok.

 

Bár Füle lakossága 1949 óta folyamatosan fogy, mégis sok fiatal választja ezt a nyugodt, Balatonhoz közeli kis községet otthonául.(forrás: Fejér Megye Kézikönyve 1997, 505.)

 

Füle éghajlatának jellemzői megegyeznek Magyarország mérsékelt égövének tulajdonságaival. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai már megfigyelhetőek (a csapadékhiány, a hőmérséklet és a légnyomás szélsőséges ingadozása), melyeket hosszú távú tervezésnél figyelembe kell venni.

 

Természetben előforduló kiemelkedő látnivalókkal Füle nem rendelkezik. Csak a Mezőföld és a Sárrét sík részéből kiemelkedő lankáinak, dombjainak, erdőinek és ligeteinek valamint a falu és külterületének együttes összképének látványa jelenthet idegenforgalmi szempontból is természeti vonzerőt.

 

Építmények

A fennmaradt iratanyagok alapján valószínűsíthető, hogy a katolikus templom a község legrégebbi épülete. Ezt alátámasztja az a tény, hogy Füle már 1333-ban plébániás hely volt. A katolikus templom falába beillesztve található egy feliratos kő. A kövön lévő felirat: MILQXOVIII. Jelentése :Mil (lesirno) Quingentesimo decimo octavo= 1518. Lehet, hogy restaurálási dátumot vagy a templom bővítési dátumát jelöli, ugyanis a torony előbbi időből származik. A templomnak támpilléres tornya és 4 boltszakaszos stukkódíszes hajója van. Krisztus keresztelését ábrázoló oltárképe Jakobey Károly műve.

 

A református templom tervrajzát Jacob Reider székesfehérvári építész 1783-ban készítette el. A templombelső berendezésének terve Josef Drestler nádasdladányi asztalosmester munkája. A református templom csak 1837 és 1841 között készülhetett el, de építés közben két alkalommal is összedőlt. A templom mai formáját Langhmáhr Mihály székesfehérvári építőmester munkájának köszönheti. A templomnak homlokzati tornya, három boltszakaszos hajója és félköríves szentélye van. Két ónkannáján 1793-as, két rézkelyhén pedig 1832-es évszám olvasható. A templomban látható hímzéseket fülei református nők készítették.(forrás: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. 1985, 232.)

 

A Sárréti Tájház a XIX. század első felében épült, kosáríves árkádsorú, tornácos lakóház a népi építészet remeke. (Ez az építési mód inkább a Bakony-Balaton-felvidéken terjedt el.) Az épület utca felöli, korábbi és a XIX. század vége felé épült hátsó része egyaránt szobából, konyhából, kamrából, istállóból állt. A berendezési tárgyak nagyobbik része a ház utolsó tulajdonosáé volt. Ezt kiegészítették a Fülén és a Fejér megyei Sárrét községeiben gyűjtött tárgyakkal. Látható itt egy Kovács János 1832 feliratú, Polgárdiból való faragott sarokpad, és a Soponyáról idekerült XIX. századi bögreszemes, zöldmázas, csákvári cserépkályha.

 

Az épület hátsó részében Szőttesek és hímzések Fejér megyében címmel rendeznek kiállítást, melynek anyagát szőttesek, a kenderfeldolgozás eszközei, a takácsok céhemlékei, valamint a XVIII-XIX. századi hímzések alkotják. A szőttesek közül egy lajoskomáromi takács remekmunkája érdemel figyelmet. A kiállított hímzések közül a legrégebbi darab az 1735-ben készült bicskei úrasztalterítő. Nyitva: május 1 - október 26-ig: hétfő kivételével naponta 10-14 óráig.

 

Kulturális programok

A turistákban -legyen szó bármilyen jellegű turizmusban résztvevőkről- napjainkban egyre fokozódó igényként jelenik meg a különböző programok nyújtotta élmények szerzése. A turisták jelentős része érdeklődik a meglátogatott terület kultúrája iránt, szívesen megismeri, megtapasztalja a tájegység szokásainak és kultúrájának egy–egy elemét. Egyre kevesebb az olyan település, vagy turisztikai hely, mely önmagában is elég erős vonzerőt jelent a vendégeknek a „helyben tartására”. Füle is ezen települések közé tartozik, de afelé törekedik, hogy folyamatos és rendszeres fesztiválok, rendezvények és programok álljanak a turisták igényeinek kielégítésére. Elsősorban a néphagyományokra, közösségi szokásokra, és népművészetekre épülő kulturális programokkal várják az ide látogatókat.

 

 

Rendszeresen, majd minden hónapban megrendezésre kerül valamilyen kulturális program. Február hónapban tartják a helyi kulturális központban a Barátfüle Egyesület, az Ifi-klub és a Nyugdíjas-klub szervezésében és aktív közreműködésével a falu közös farsangi mulatságát. A néhány órás műsort tombolahúzás követi. Az esti farsangi bál bevétele a nyári Fesztivál rendezését alapozza meg.

 

Egy régi szép hagyományt folytatnak a fiatalok a májusfa(ki)táncolással. A falusi fiuk a nekik kedves lány(ok) számára a legközelebbi erdőből hoznak „májfát”. Éjszaka feldíszítve a lány(ok) háza elé állítják. Ezt az eseményt később, egy a lány(ok) számára megfelelő időpontban, úgynevezett májusfa(ki)táncolással fejeznek be. Ennek a falusi hagyománynak a felidézése egy városi ember számára élményt nyújthat.

 

A Füle FC sportpályáján, az iskola sportcsarnokában évi rendszerességgel tartanak érdeklődésre méltó sporteseményeket. A falu megyei II. osztály bajnokság Roneko csoportjában szereplő labdarúgócsapatának, szezonban kéthetenként tartott mérkőzése mellett, januárban meghívásos „Öregfiúk” teremlabdarúgó kupát, júliusban gyermek nemzetközi labdarugó bajnokságot, míg az év decemberében a Valentin teremlabdarúgó kupát rendezik meg.

 

Idegenforgalmi attrakciónak számíthatna a június utolsó vasárnapján megrendezésre kerülő hagyományos Fülei búcsú. Ezt erről, jelenleg a legnagyobb jóindulattal sem mondható el. A szerénynek mondható repertoárt ki kellene bővíteni nagyobb volumenű eseménnyé. Az eredeti jelentőségét kezdi elveszteni búcsú, mert riasztólag hat az egyre jobban eluralkodó kereskedelmi haszonszerzés szemlélete. A búcsú közönségének száma évről-évre csökken, az árusok, mutatványosok, irreális magas áraik, silány termékeik és az alacsony színtű minőségi szolgáltatásaik miatt. Helyszínéből adódóan, mivel közvetlen az országút mellett található a rendezvény, sok átutazó megállna nézelődni és vásárolni. Az értékesítendő termékek nívójának, szolgáltatások, programok színvonalának emelésére lenne szükség. Ez által a búcsú hagyományának tovább élése Fülén a turisták számára egy vonzó eseményként jelenhetne meg. Az egész napos programot a búcsú bál zárja.

 

A legtöbb turistát és környékbelit vonzó eseménynek számít az augusztus első hétvégéjén megrendezendő - a helyi viszonylatban  a legnagyobb közösségi eseménynek számító, - Barátfüle-fesztivál. Az egész napos programot a helyi sportpályán rendezik meg. A tavalyi évben Bajor Imre, Juhász Előd, Koós János, Szilágyi János és a székesfehérvári Vörösmarty színház művészei vállaltak aktív részvételt zsűritagként, a fesztivál fő attrakciójának számító versenyekben. A fesztivál középpontjában egy rekord kísérlet állt, a füleiek 80 cm-es derelyét főztek ki, amellyel szerettek volna megpályázni egy helyet a Guinness-rekordok könyvében. A program fő részében szerepelt a gulyásleves és barátfüle főzőverseny, valamint a fülei szőlősgazdák borversenye. A szervezők minden résztvevő számára, korosztályuknak megfelelő csoportosításban állítottak össze programokat. A gyerekek külön sátorban cserépfigurákat, szalmabábokat és maszkokat készítettek. Egymást követték a helyi és környékbeli csapatok bemutatói, mint például: hastánc, karatebemutató, a fülei tűzoltócsapat, lovasbemutató, repülőmodellek bemutatója, a Laguna tánccsoport és a Siófoki Szivárvány mazsorettcsoport felvonulása. A fesztivál alkalmából elfogadta a Barátfüle Egyesület meghívását három hasonló nevű település: Fűlesd, Fülek (Szlovákia) és Erdőfüle (Románia). A kezdeményezés célja az volt, hogy a négy hasonló nevű település jobban megismerje egymást. A rendezvény bállal és tombolával zárult.

 

A fiatalok, az őszi termények betakarítását, a szüret végét, paraszti hagyomány szerint, szüreti felvonulással és bállal ünneplik meg. A felvonulás megszervezése komoly szervezőmunkát igényel nagy létszámú szereplők, a táncosok és a lovasok miatt. A rendezvényt minden év októberében tartják. Népviseletbe öltözött fiatalok vonulnak fel csíkosok felvezetésével, díszesen feldíszített lovas kocsikkal, a falu utjain. A kisbíró, a falu évközben történt eseményeit tréfás, „kidobolását” követően, a bíró és bíróné vezetésével az arra alkalmas útkereszteződésekben táncra perdülnek a megjelent helybéliek nagy örömére. A felvonulás és a műsor alatt a fiatalok pogácsával és borral kínálják a nézelődőket. A műsort követően, a szőlőindákkal és szőlőlevelekkel feldíszített Művelődési Házban marhapörkölt várja a vendégeket. A szüreti ünnepségeket a hagyományos bál zárja.

 

Lakosság, gazdaság stb.

A községben 386 lakás van, ebből 151-nek belföldi, nem fülei lakos, 15-nek pedig külföldi tulajdonosa van. A „vidéki” tulajdonosok többsége évközben hétvégenként, a nyári időszakban egy-két hónapot tölt a faluban. A Balaton közelsége miatt a nyári időszakban kedvező lehetőséget nyílik a teljes körű üdültetésre. A külföldiek átlagos itt tartozódási ideje nyaranta két-három hét, de egy-két ingatlantulajdonos az év jelentős részét itt tölti.

 

A csatornázatlanság, házi szennyvízderítők a mezőgazdasági területek műtrágyázása miatt a talajvíz szinte teljesen elszennyeződött. A kioldódó káros anyagok, a nem megfelelően kezelt és nagy mennyiségű szennyvíz, terheli a talajt és a talajvizet.

 

Fülei munkavállalók zömeSzékesfehérváron dolgozik, ingázó, ami negatívan hat vissza a település gazdasági fejlődésére. Mivel az ingázók nagyobb része a megyeszékhelyen veszi igénybe a szolgáltatásokat, és itt is vásárol be, ezáltal a helyi kiskereskedelem forgalmát nem növeli.

 

A székesfehérvári gazdasági fellendülés eredményeként Füle körzetében a foglalkoztatottsági helyzet ma lényegesen jobb az országosnál, de még a megye egészénél is. Mind a regisztrált, mind a tartós munkanélküliek száma folyamatosan csökken. Ugyanakkor nagyon magas a hosszú távon munkanélküliek aránya; a térségben a regisztrált munkanélküliek jelentős része fél éven túl sem tud elhelyezkedni.

 

A község lakosságának életkörülményeiben a jól dolgozó tsz gazdasági eredményei keveset lendítettek, stagnálás tapasztalható az 1990-ig tartó évtizedek idején.1990 óta a hátrányos helyzetű településen némi fejlődés tapasztalható. Polgárditól való „elválás” feltétlen pozitív eredmény, mivel a helyi erőforrások felhasználásával az önkormányzat maga rendelkezik. A falusi turizmus fellendítésével igyekeznek kitörni a hátrányosnak érzett helyzetükből. Zártkertekben: az Alsó- és a Kőhegyen, a Kőbányánál a telkek sorra beépültek. Nyaranta 2-300 fővel több a lakosság a községben.

 

Gyenge a közutak minősége: A községen található utak állapotának állagmegóvása a 2004-ben befejezett csatornaépítést követően folyamatos javítást igényel. A csapadék okozta tömörödés miatt, a nem megfelelő technológiával végzett csatornaépítés nyomvonala megsüllyed, amit a Swietelsky cég garanciában rendszeresen javít. A KPM kezelésében lévő községi úthálózat javítása ritka és alkalomszerű. Legrosszabb állapotban - az általam turisztikai szempontból legfontosabbnak tartott, - Fülét Sándorkapusztával összekötő út van.

 

A közlekedésre jellemző a megnövekedett személygépkocsi forgalom, a Polgárdi és Füle között található regionális szeméttelep miatt a teherforgalom növekedése. A forgalom számottevő része átterelődött az M7 autópályáról a 70-es és a Polgárdi-Balatonakarattya közötti alsóbb rendű útra, az úthasználati díj miatt, főleg nyári időszakban hétvégenként. A megnövekedett átmenő forgalom zavaró hatása a közút közvetlen környezetében jelentkezik. Pozitívum az autóbusz közlekedésben a járatszámok növelése. Új, nagyobb létszámú utas befogadására alkalmas korszerű autóbuszokat helyezett forgalomba az Alba Volán Részvénytársaság. A vonatközlekedésben az ellenkezője tapasztalható, minőségi szintje jelentősen lecsökkent, a járatszámok változásában folyamatos negatív tendencia figyelhető meg. Az 1996. évi 10 vonatpár 2005-re lecsökkent 7-re.

 

A  lovarda

Egyik fő turisztikai látnivaló Fülén a Tibor Tanya. A falu központjától 2 km-re, Sándorkapusztán található. Elérhető gépkocsival az M7-es autópályáról Budapest felől, Polgárdi letérővel 4 km, a 71-es útról Balaton felől balatonakarattyai letérővel 13 km. A Budapest-Tapolca vonalon, a vasúton érkezőknek igény szerint biztosítják Füle megállóhelytől hintóval történő utaztatását.

 

A lovarda a Kőhegy nyugati lábánál található, mezőgazdasági, erdős, ligetes területekkel körülvéve. A táj változatossága ideális feltételeket biztosít lovaglás számára. Minden szempontból megfelel a nyugalmat, aktív pihenést keresőknek, túrázóknak egyaránt. A közeli erdő gazdag vadállományú, kedvező feltételeket teremthet a vadászatot igénylő turisták számára. A lovardától 350 méterre, a Kőhegy lábánál található az „Ász” tenisz-pálya.

 

A lovardát 1992-ben kezdték el építeni, melyet folyamatosan fejlesztettek. 2005-re fejeződött be a fedeles lovarda építése, mely üzemeltetése révén ez évre már várható, hogy a vállalkozás gazdasági mérlege pozitív lesz. A bértartások számát is növelheti, az egész évben üzemelő lovarda. A Tibor Tanya főprofilja a vendéglátás mellett a lótenyésztés, melyben jelentős nemzetközi hírű eredményeket ért el tulajdonosa, Tibor József. A lótenyésztés jelenleg Magyarországon az egyik legkevésbé kifizetődő gazdasági tevékenység.

 

A lovarda által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevő külföldi turisták jelentős része német nyelvterületről érkezett. Az utóbbi időben jelentősen lecsökkent számuk, ezért a forgalom emelése céljából a magyar vendégkört kellett célba venni.

 

A lovarda minőségi szolgáltatást nyújt programjaiban: lovas oktatás, túrázás, tereplovaglás, fogatozás, sétakocsikázás, versenyek. Szabadon választható programnak ajánlja a lovarda vezetője, a nádasdladányi Nádasdy kastély megtekintését, az itt megrendezésre kerülő kulturális eseményeken való részvételt. Nyaranként gyerekeknek lovas táborokat szerveznek. 2005 augusztusában díjugrató-verseny lesz, a Tibor Tanya rendezésében.

 

A lóállomány jelenlegi számát európai uniós szabályzók miatt csökkenteni kell 25 db-ra. A nagyobb számú tenyészkancákra a minőségi vérvonal kitenyésztése miatt volt eddig szükség.

Füle egyetlen pihenésre, regenerálódásra alkalmas szálláshelye a Tibor Tanya .

 

A panzió jelenleg 20-35 fő befogadására képes. A szobák 2 ágyasak de igény szerint pótággyal bővíthetők. A fürdőszoba, WC-vel és zuhanyzóval ellátva a szobától elkülönítve a folyosón található. A vendégek egy különálló épületrészben vehetik igénybe az étkezést. Az étterem német és magyar ételek elkészítésére specializálódott. Évszakok szerint, télen a központi fűtést, míg tavasszal és ősszel az elektromos fűtést használják leginkább. A panzió rendelkezik terasszal, amely nem csak hangulatnövelő, de funkcionálisan is kellemesebbé teszi az üdülést, hiszen lehetőséget ad társas és szabadidős tevékenységekre. Erre az évre tervezik a már meglévő szobák minőségi javítását, illetve a főépületbe újabb 2-3 szoba beépítését. A panzióvezető távlati elképzelése szerint, ha a kapacitás további emelése szükséges, a már meglévő, jelenleg magánlakásként szolgáló részt, valamint a fedett istálló feletti padlásrészt alakítaná át vendégszobákká.

 

A szobák kihasználtsága jelenleg még nem éri el azt a szintet, hogy nagyobb mértékben megérné bővíteni a panzió férőhelyeit. A vendégforgalomra jellemző, a külföldi vendégszám csökkenése. Ezért a magyar cégek 2-3 napos tanfolyamainak biztosítanak helyszint.