Füle Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

7/2006. (VII.21.) számú rendelete

a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Füle Községi Önkormányzat Képviselőtestülete Képviselő-testülete a gyermekek vé-delméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben kapott felha-talmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

A rendelet célja, hatálya

1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetett-ségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlá-sáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.

2. § E rendelet alkalmazásában
a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a szerinti kiskorú,
b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetése-kor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem,
c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be,
d) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiak-ban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,
e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek,
f) a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. §-a (4) bekezdésében és 62. §-a (1) bekezdésében, a Csjt. 69/A. §-ában, valamint a 69/D. § (2) bekezdésében meghatározott személy,
g) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alap-ellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében - működési engedéllyel - végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e rendeletben nevesített formájá-tól és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása,
h) gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szó-ló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége,
i) ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás,
j) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükség-leteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szol-gáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti,
k) gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal,
l) gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre,
m) gyermekvédelmi gondoskodás: az e rendeletben meghatározottak szerint elren-delt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem,
n) veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,
o) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését,
p) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít,
r) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározat-tak,
s) fenntartó:
sa) a közigazgatási szerv, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),
sb) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó),
sc) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedéllyel rendelkező termé-szetes személy,
sd) a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
se) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi szemé-lyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapo-dásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más államban van [az sc)-se) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó],
ha az e rendeletben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint, műkö-dési engedély alapján gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni,
t) természetes személyazonosító adat: az érintett személy családi és utóneve(i), születési családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja születési csa-ládi és utóneve(i), állampolgársága, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy mene-kült jogállása, lakó- és tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: személyazonosító adat),
u) intézmény: az e rendeletben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szerve-zeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három főt foglalkoztat teljes munkaidőben, és tevékenysége működési en-gedélyköteles. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózatra is,
v) működtető: az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított működési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi,
z) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.

3. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a település területén tartózkodó hajléktalan, magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre és fiatal felnőttre, valamint szüleire, illetve a munkavállalók Közösségén belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(2) A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) be-kezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő or-szágok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.

(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személye-ken kívül a település területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségé-vel vagy elháríthatatlan kárral járna.

II. fejezet

Eljárási szabályok

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott támogatások megállapítása:
- kérelemre, illetve
- hivatalból indul.

(2) A kérelmet az önkormányzati hivatalban kell előterjeszteni. A kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező:
- alapvető személyazonosító adatait;
- állampolgárságát, illetve bevándorolt vagy menekült státuszát;
- belföldi lakó- illetve tartózkodási helyét, illetve azt a címet, amelyre a támo-gatás folyósítását kéri;
- által kért támogatási forma megnevezését, indoklását.

(3) Az eljáró szerv az eljárásban mindenkor vizsgálja a kérelmező állampolgárságát, jogállását, valamint személyes jogát.

(4) Az eljáró szerv az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőt kötelez-heti arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja.

(5) A jövedelemszámításnál irányadó időszak - ha a törvény másképpen nem rendel-kezik - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jö-vedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.
(6) A gyermek szülője és más törvényes képviselője, gondozója kötelezhető arra, hogy saját vagy gyermeke egészségi állapotáról, munkavégzéséről, tanulói, hallgatói jogviszonyáról nyilatkozzék, azokat igazolja.

(7) Ha az eljáró szerv a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat jegyzőkönyvben (a továbbiakban: környezettanulmány) rögzíti.

(8) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti az eljáró szervet.

(9) Ha a helyi önkormányzat - hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolyta-tása alapján, a kérelmező életkörülményeire tekintettel - a (4) bekezdés szerinti jöve-delemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az eset-ben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jö-vedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevéte-lével kerül megállapításra.

Az ellátások megállapítása

5. § Az ellátások megállapításáról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – a képviselő-testület határozattal dönt.

A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

6. § A pénzbeli ellátások - határozat alapján történő - kifizetése az önkormányzati hi-vatal pénzügyi ügyintéző feladata, aki további feladatként:
a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet;
b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámo-lási feladatok végrehajtásáról.

A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai

7. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát – ha e rendelet másként nem rendelkezik – évente, egy ízben felül kell vizsgálni.

(2) A felülvizsgálat döntésre történő előkészíttetése a jegyző feladata. A polgármester felelős a döntési javaslatot tartalmazó előterjesztések határidőn belüli képviselő-testület elé terjesztéséért. Átruházott hatáskör esetén a hatáskör gyakorlója részére el kell juttatni a döntési javaslatot.

A jogosulatlanul felvett támogatás megtérítése

8. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet rendel-kezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatla-nul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell
- a pénzbeli ellátás visszafizetésére,
- természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére,
- személyes gondoskodás nyújtása esetében az intézményi térítési díj össze-gének megfizetésére.

(2) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőleg lehet elrendelni.

(3) Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

9. § (1) A 8. § (1) bekezdés szerinti megtérítést az ellátást megállapító hatáskört gyakorlója rendeli el.

(2) A megtérítést méltányosságból, környezettanulmány alapján szintén az ellátást megállapító hatáskört gyakorlója engedheti el, csökkentheti, illetve engedélyezhet részletfizetést, ha a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetése a családban élő gyermek megélhetését veszélyezteti.

(3) A méltányossági döntés alapja a környezettanulmány.

III. fejezet

A gyermekek védelmének rendszere

10. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elő-segítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védel-mének biztosítására irányuló tevékenység.

(2) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a vonatkozó jogszabályban meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

11. § (1) A gyermekek védelmét a következő pénzbeli és természetbeni ellátások segítik:
a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, illetve
c) rászorultságtól függő más pénzbeli ellátás.

(2) Az önkormányzat jegyzője a jogosult gyermekek számára a gyermekek védelmé-ről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irá-nyuló eljárás részletes szabályait e rendelet (14-16. §-okban) állapítja meg.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete gyermekek védelméről és a gyámügyi igaz-gatásról szóló törvényben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg.

(4) A települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermek számára.

(5) A (4) bekezdés szerinti természetbeni ellátások különösen:
a) általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása,
b) tandíj támogatás,
c) egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalás,
d) egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

12. § A személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:
a) gyermekjóléti szolgáltatás;
b) gyermekek napközbeni ellátása;
c) gyermekek átmeneti gondozása.

IV. fejezet

A pénzbeli és természetbeni ellátások

13. § A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátás megállapítását az általános szabályokon túlmenően kezdemé-nyezheti
- a nevelési-oktatási intézmény,
- a gyámhatóság, továbbá
- más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy
- a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

14. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítá-sának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult
a) gyermek étkeztetés normatív kedvezményének,
b) az egyszeri támogatásnak,
c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek
az igénybevételre.

(2) A jegyző a rendszeres kedvezményre való jogosultságot a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § (2)-(9) bekezdésében meghatározottak szerint állapítja meg.

15. § (1) A képviselő-testület a hivatkozott törvény 20. § (2) bekezdése szerint e ren-deletében a következők szerint határozza meg a rendszeres gyermekvédelmi ked-vezményre való jogosultság megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait.

(2) Az ellátás megállapítása
- kérelemre,
- hivatalból, illetve
- a 13. §-ban meghatározott szervek kezdeményezésére indul.

(3) A kérelmet
- a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve
- a nagykorú jogosult
az Önkormányzati hivatalnál terjesztheti elő.

(4) A kérelemhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatot az igazolásokkal együtt, illet-ve - jogszabály eltérő rendelkezés hiányában - a következő meghatározott egyéb dokumentumokat, így:
- a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetőleg a 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet,
- a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek esetében az egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
- a nagykorú gyermek esetében az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról,
- az érintett házasságkötése esetén a házassági anyakönyvi másolatot.
(5) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 4. § (5) bekezdését kell alkalmazni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

(6) A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. A vagyoni helyzet vizsgálata akkor in-dokolt, ha az önkormányzat 4. § (9) bekezdése szerinti eljárása nem vezetett ered-ményre.

(7) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátarto-zók vagyonára.

(8) ) Ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt jogerősen megállapították, akkor a kedvezmény a kérelem benyújtásától esedékes a gyermekétkezetés normatív kedvezménye igénybevétele szempontjából.

16. § (1) A jegyző annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyer-mekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában egyszeri támogatást folyósít.

(2) Az egyszeri támogatás gyermekenkénti összegét jogszabály határozza meg.

(3) Az egyszeri támogatás összegét lehetőség szerint a július hónapban esedékes rendszeres támogatás folyósításával egyidejűleg kell kifizetni.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

17. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a 18. §-ban meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továb-biakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan lét-fenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet-be került.

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskod-ni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válság-helyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.

18. § A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a tárgyév folyamán legfeljebb 3 alka-lommal állapítható meg, összege: családonként 10.000.,- Ft, gyermekét egyedül ne-velő igénylő esetében 15.000.,- Ft lehet.

19. § Az ellátás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

Rászorultságtól függő más pénzbeli ellátások

20. § Az önkormányzat képviselő-testülete rászorultságtól függő pénzbeli ellátásként a következő jogcímeken állapíthat meg támogatást:
- fogyatékkal élő gyermekek támogatása,
- gyógyszertámogatás,
- iskolai évet kezdő gyermekek támogatása,
- tanulók közlekedési támogatása.

Fogyatékkal élő gyermekek támogatása

21. § (1) A fogyatékkal élő gyermekek támogatásának célja a tartósan fogyatékkal élő gyermeket nevelő, szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok támogatása.

(2) A pénzellátás feltétele, hogy
- a gyermek tartós fogyatékos állapotáról orvosi szakvélemény álljon rendel-kezésre,
- a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg a sajátjogú öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegét.

(3) Az ellátás össze 2.000.- Ft/hó.

(4) Az ellátást egy határozattal maximum 1 évre lehet megállapítani, de az ellátás több egymást követő évben is megítélhető – figyelembe véve az akkor hatályos jo-gosultsági feltételeket.

(5) Az ellátás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

Gyógyszertámogatás

22. § (1) A gyógyszertámogatás célja, a folyamatos gyógyszerfogyasztásra kénysze-rülő gyermekeket nevelő, ezért szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok tá-mogatása.

(2) A pénzellátás feltétele, hogy
- a gyermek tartós, legalább 1 évet elérő, folyamatos gyógyszerfogyasztásra kényszerülő állapotáról orvosi szakvélemény álljon rendelkezésre,
- a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg a sajátjogú öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegét.
- a gyermek havi gyógyszerköltsége elérje a 10.000.- Ft-ot.

(3) Az ellátás összege a gyermek havi gyógyszerköltségének 10 %-a, de maximum 2.000.- Ft/hó.

(4) Az ellátást egy határozattal maximum 1 évre lehet megállapítani, de az ellátás több egymást követő évben is megítélhető – figyelembe véve az akkor hatályos jo-gosultsági feltételeket.

Iskolai évet kezdő gyermekek támogatása

23. § (1) Az általános iskolai és középiskolai tanévet kezdő gyermeket nevelő, a tan-évkezdéskor megnövekedett kiadások miatt szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok támogatása.

(2) A pénzellátás feltétele, hogy
- a gyermek általános iskolai, vagy középiskolai tanévre beiratkozzon,
- a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg a sajátjogú öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegét.

(3) Az ellátás összege 2.000.-. Ft/gyermek.

(4) Az ellátást egy tanévben csak egyszer lehet megállapítani.

(5) Az ellátás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

Tanulók közlekedési támogatása

24. § (1) A tanulók közlekedési támogatása a középiskolai tanévet kezdő, a tanulmá-nyok folytatása miatt helyközi tömegközlekedés igénybevételére szoruló gyermeket nevelő, szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok támogatása.

(2) A pénzellátás feltétele, hogy
- a gyermek általános iskolai, vagy középiskolai tanévre beiratkozzon,
- a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg a sajátjogú öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegét.

(3) Az ellátás összege 1.000.- Ft/gyermek/hó.

(4) Az ellátást egy tanévben szeptembertől – június hónapig lehet megállapítani, de az ellátás több egymást követő évben is megítélhető – figyelembe véve az akkor ha-tályos jogosultsági feltételeket.

(5) Az ellátás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

A természetben nyújtott ellátások

25. § Természetben is nyújtható
- a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (különösen a védelembe vett gyer-mek számára), valamint
- egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, így:
- fogyatékkal élő gyermekek támogatása,
- iskolai évet kezdő gyermekek támogatása,
- tanulók közlekedési támogatása.

V. fejezet

Gyermekjóléti alapellátások

A gyermekjóléti alapellátások célja

26. § (1) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és er-kölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésé-hez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.

(2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást a jogosult lakóhely-éhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intéz-ményben kell biztosítani.

27. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, valamint a gyermekek átmeneti gondozását kell biztosítani.

Gyermekjóléti szolgáltatás

28. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális sze-mélyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekvédelmi szolgáltatás feladata a Gytv. 39. §-ában felsoroltakon túl a törvényben meghatározott egyéb feladatok.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatást szervezését, irányítását és összehangolását az ön-kormányzat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (8154 Polgárdi Batthyány u. 132.) intézmény keretében biztosítja. Az intézmény családgondozási feladatot is vé-gez.

29. § A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele térítési díjmentes és önkéntes.

Gyermekek napközbeni ellátása

30. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermek élet-korának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni – a Gyvt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével –, amennyiben a szülők a gyermek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátása a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény ha-tálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben történhet.

(3) A gyermekek napközbeni ellátásának minősül az iskolai napközis ellátásban nem részesülő, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klub-foglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és az étkeztetés biztosí-tása is, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges - a külön jogsza-bályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételekkel.

(4) Az ellátások igénybevételéért a Gyvt. térítési díjról szóló rendelkezése, a szemé-lyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások térítési díjairól szóló 133/1997. (VII. 29.) Kormányrendelet, valamint e rendelet 25-28. §-ában foglal-tak szerint kell a térítési díjat fizetni.

(5) Az óvoda és az iskolai napközi igénybevétele a vonatkozó külön jogszabályok alapján történik.

Gyermekek átmeneti gondozása

31. § (1) A gyermekek átmenti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni, a Gyvt. 45-48. §-aiban foglaltaknak megfelelően.

(2) A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyet-tes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában.

(3) A gyermekek átmeneti házi gondozásaként - a szülő kérelmére - a gyermek saját otthonában történő ellátását gondozó útján kell biztosítani, ha testi vagy lelki beteg-sége miatt a gyermek ellátása elsősorban helyettes szülőnél történő elhelyezés útján vagy bentlakásos gyermekintézményben nem oldható meg és ha ez a gondozás a gyermek érdekét szolgálja.

Helyettes szülő

32. § (1) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását saját ház-tartásában biztosítja.

(2) A helyettes szülői tevékenységre a Gyvt. 49. §-ában, valamint a helyettes szülői jogviszonyra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak az irányadóak.

Gyermekek átmeneti otthona

33. § (1) A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei mi-att veszélyeztetett.
(2) A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermek családjába történő visszatéréséhez.

Családok átmeneti otthona

34. § (1) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásunk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. A családok átmeneti otthona ellátása keretében biztosítani kell a Gyvt. 51. § (3) bekezdésében foglaltakat.

VI. fejezet

Térítési díj

35. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátásért a (2) bekez-désben foglaltak kivételével térítési díjat kell fizetni.

(2) Nem kell térítési díjat fizetni a gyermekjóléti szolgálat igénybevétele esetén.

(3) Az e törvényben meghatározottak szerint a személyi térítési díjat
a) az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult,
b) az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő,
c) az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetében a törvényes képviselő
az intézménynek fizeti meg.

(4) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés kivéte-lével a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások személyi térítési díjának megállapításánál az ellátást igénybe vevő jogosult, gyermek esetén a szülő vagy más törvényes képviselő rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.

(5) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabá-lyait kell alkalmazni
a) az óvodában,
b) az általános iskolai menzai ellátás keretében,
nyújtott étkeztetésre.

(6) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások intézményi térítési díját az in-tézményt fenntartó évente kétszer állapíthatja meg.

(7) A rendszeres jövedelemtől függő személyi térítési díj havi összege nem haladhat-ja meg a fizetésre kötelezett rendszeres havi jövedelmének 50 %-át, átmeneti gon-dozás igénybevételekor egy gyermek esetén a rendszeres havi jövedelmének 25 %-át.

(8) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti térítési díj elengedhető, ha az ellátást igénylő Füle községben lakcímmel rendelkezik, és a kötelezett havi rendszeres jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, vagy a szociális, vagyoni, illetve lakhatási körülményeire tekintettel a díjat megfizetni nem képes.

(9) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti térítési díj csökkenthető, ha az ellátást igénybe-vevő Füle községben lakcímmel rendelkezik és a kötelezett havi rendszeres jöve-delme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét. A csökkentés olyan mértékű lehet, hogy a csökkentett térítési díj érje el a kötelezett havi jövedelmének 10 %-át, egy gyermek esetén 5 %-át.

36. § (1) A személyi térítési díjról a személyes gondoskodás iránti igényt elbíráló ér-tesíti a kötelezettet.

(2) Ha a kötelezett a megállapított személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak elengedését, illetve csökkentését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 15 na-pon belül a képviselő-testülethez fordulhat, aki a személyi térítési díj összegéről ha-tározattal dönt.

VII. fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

40. § (1) Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamat-ban lévő kérelmek esetében is alkalmazni kell.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Füle Községi Ön-kormányzat Képviselő-testületének 4/2005.(IX.30.)K. számú rendelete.

Füle, 2006. július 20.

Gubicza József Jankovicsné Huszár Mónika
polgármester körjegyző

Záradék:
A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Füle, 2006. július 21.

Jankovicsné Huszár Mónika
körjegyző